Interaktív feladatokon keresztül vizsgálták résztvevőink, mitől indokolható egy bérkülönbség, és miért nem érdemes a jogszabályokra várni a felkészüléssel.
Miért keres többet az egyik munkavállaló a másiknál, ha ugyanazt a munkakört tölti be? A P2M október 15-i Skill&Chill workshopján a résztvevők nemcsak beszéltek erről a kérdésről, hanem konkrét helyzeteken keresztül tesztelték a saját válaszaikat is.
A kvízek, az indoklási feladatok és a munkakörök összehasonlítása során hamar kiderült: ugyanazt a bérkülönbséget nem mindenki ítéli meg egyformán. Éppen ez adta a workshop egyik legfontosabb tanulságát.
Indok vagy kifogás?
Az egyik feladatban két, azonos munkakörben dolgozó szakember fizetését kellett megítélniük a résztvevőknek. Az újonnan érkező kolléga jelentősen magasabb bért kapott, de rendelkezett olyan speciális automatizálási tudással és technológiabevezetési tapasztalattal, amelyre a vállalatnak szüksége volt.
Egy másik esetben egy régi, speciális technológiát ismerő munkatárs magasabb fizetése került terítékre. Itt azt kellett mérlegelni, hogy a különbséget valóban indokolja-e a szakértelem és az üzleti jelentőség, vagy a vállalat túlságosan függ egyetlen embertől.
A közös gondolkodás során a résztvevők egymás érveit is megvizsgálhatták. Így nemcsak az derült ki, milyen szempontokkal lehet alátámasztani egy bérkülönbséget, hanem az is, mennyi szubjektív elem bújhat meg a látszólag egyértelmű vezetői döntések mögött.
Nem a bérek, hanem az indoklás okozhat gondot
A workshop egyik központi üzenete az volt, hogy a vállalatok sokszor pontosan tudják, ki mennyit keres, azt azonban már nehezebben tudják megfogalmazni, miért alakultak ki a különbségek.
Az olyan magyarázatok, mint a hosszabb szolgálati idő vagy az, hogy „így alakult”, önmagukban nem feltétlenül adnak meggyőző választ. A bérezési döntésekhez olyan szempontokra van szükség, amelyek következetesen alkalmazhatók és megindokolhatók, például a munkakörhöz kapcsolódó felelősségre, a releváns kompetenciákra és a teljesítményre.
Ez nem pusztán HR kérdés. A munkakörök értékelése és a bérezési elvek kialakítása vezetői döntéseket is igényel. Ha pedig a vezető nem tud érthetően válaszolni arra, hogy miért keres többet az egyik kolléga a másiknál, önmagában egy jól felépített bérstruktúra sem feltétlenül teremt bizalmat.
Felkészülésre várni vagy elkezdeni?
A résztvevők közül többen nagy feladatként tekintettek a bértranszparenciára, amely jelentős előkészítést és munkát igényelhet. A workshop beszélgetéseiben ugyanakkor az is előkerült, hogy a felkészülés lehetőséget adhat a munkakörök és a bérezési gyakorlat rendezésére.
Bár a szabályozás részletei még változhatnak, a munkakörök értékelésének és a következetes bérezési elvek kialakításának kérdését már most érdemes napirendre venni. Ez nem kizárólag a nagyobb vállalatok feladata: a létszámtól függetlenül hasznos lehet tisztázni, milyen szempontok alapján születnek a bérezési döntések.
A workshop pozitív visszajelzései különösen a gyakorlati megközelítést emelték ki. A résztvevők nem csupán előadásokat hallgattak, hanem saját maguk próbálták ki, hogyan értékelhetők és indokolhatók az egyes helyzetek.
A nap legfontosabb üzenete pedig, hogy a bértranszparenciára való felkészülés ott kezdődik, hogy a vállalat tisztában van a saját bérezési döntéseinek okaival, azokat pedig következetesen meg is tudja indokolni.
Ne maradjon le a következő workshopról!
Szakmai előadások, gyakorlati tudás és aktuális üzleti témák, első kézből.
Iratkozzon fel a P2M hírlevelére, és értesüljön időben következő rendezvényeinkről!
