A Magyar Nemzeti Bank ajánlása alapján 2025-től a banki hitelbírálatok és finanszírozási tárgyalások részeként a vállalatoknak már nem csak pénzügyi teljesítményüket, mérleg- és eredményadataikat kell bemutatniuk, hanem működésük fenntarthatósági vonatkozásairól is egyre inkább számot kell adniuk. Összegyűjtöttük, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban.
Tanácsadóként még mindig gyakran találkozunk olyan cégekkel, amelyek leginkább adminisztratív feladatként tekintenek az ESG-re. Ezért is tartjuk fontosnak felhívni a figyelmet arra, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezők valós hatást gyakorolnak a vállalatok mindennapi működésére és hosszú távú teljesítményére. Nem véletlen, hogy az ESG-szempontok vizsgálata egyre általánosabbá válik a finanszírozási döntések és banki hitelkockázat-értékelések során is.
ESG-kérdőív a hitelezési folyamatban
Az MNB ajánlása értelmében a Magyarországon működő hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak, valamint a külföldi pénzügyi szereplők hazai fióktelepeinek ún. minimum ESG-kérdéssort kell használniuk a vállalati hitel- és lízingkérelmek elbírálásához kapcsolódóan.
A kérdőív hitelösszegtől függően, lépcsőzetesen kerül bevezetésre:
- 2025. július 1-jétől az 500 millió forint feletti hitelekre vonatkozóan,
- 2026. július 1-jétől 350 millió forint felett,
- 2027. július 1-jétől 200 millió forint felett,
- 2028. július 1-jétől pedig már 100 millió forint felett is alkalmazandóvá válik.
Az adatgyűjtés elsődlegesen azokra a vállalatokra irányul, amelyek maguk is fenntarthatósági jelentéstételre és ESG-beszámoló készítésére kötelezettek a hazai és uniós szabályozással összhangban. Ugyanakkor a nagy összegű hitelek kockázatértékeléséhez kapcsolódóan egyre szélesebb vállalati kör számára válik szükségessé az információszolgáltatás. Az ajánlás lehetővé teszi, hogy a bankok ne kizárólag a hiteligénylő által kitöltött kérdőívből dolgozzanak, hanem külső, harmadik féltől származó ESG-adatokat is figyelembe vegyenek.
Mit vizsgálnak a bankok?
Az ESG-kérdőív nem pusztán formalitás, hanem egy eszköz arra, hogy a pénzintézetek feltérképezzék a vállalat működéséből fakadó kockázatokat. A vizsgálat kiterjed környezeti, társadalmi és vállalatirányítási aspektusokra egyaránt. Elemzik például az energiahatékonysággal, az üvegházhatásúgáz-kibocsátással, a hulladékgazdálkodással és az éghajlatváltozással kapcsolatos tényezőket, figyelembe veszik a munkavállalói jogok, a fogyasztói kapcsolatok és a társadalomra gyakorolt hatás szempontjait, valamint értékelik a menedzsmentstruktúrát, az üzleti etikai keretrendszert vagy a beszállítói lánc minőségét.
Mit jelent ez a vállalatok számára?
Fontos, hogy a cégek felismerjék, az ESG nem csupán adminisztratív elvárás, hiszen a fenntarthatósági kockázatok ténylegesen befolyásolják a működés minőségét és a finanszírozási feltételeket. A fő kérdés nem az, hogy mennyire „zöld” egy vállalat, sokkal inkább, hogy mennyire kiszámítható a működése, mennyire képes tudatosan és rendszerszinten kezelni a felmerülő kockázatokat. Ezek a fenntarthatósági szempontok egyre inkább beépülnek a banki finanszírozási döntésekbe és befolyásolják a vállalati hitelkondíciókat is.
Globális trend az ESG-kérdések mögött
Míg Magyarországon és Európa többi részén főként a szabályozói nyomás erősödik, addig az Egyesült Államokban a piaci és befektetői elvárások hajtják az újfajta kockázati szemlélet elterjedését. A cél azonban mindenhol ugyanaz: a kockázatok időbeni felismerése és hatékony kezelése. Ezért találkozhatnak a vállalatok világszerte hasonló kérdésekkel, függetlenül attól, hogy milyen piacon tevékenykednek. A finanszírozók számára ma azok a cégek tűnnek kiszámíthatóbb, megbízhatóbb partnernek, amelyek képesek hitelesen bemutatni működésük stabilitását a gyorsan változó gazdasági és szabályozói környezetben.
Mi mindent nyerhetnek a cégek a finanszírozáson túl?
A p2m-nél a hozzánk forduló vállalatoknak nemcsak a banki ESG-kérdőív kitöltésében nyújtunk segítséget, hanem igény szerint a fenntarthatóságot érintő kockázataik azonosításában és a szükséges intézkedési tervek kidolgozásában is közreműködünk annak érdekében, hogy teljesítményük az ESG mindhárom területén javulni tudjon.
A fenntarthatósági szempontok tudatos kezelése ugyanis a kedvezőbb hitelbírálaton túl kézzelfogható üzleti előnyöket is eredményezhet:
- a működés strukturáltabbá válik, ami támogatja a stratégiai döntéshozatalt,
- átláthatóbbá teszi a menedzsment számára, hogy mely területeken lehet a vállalatnak versenyelőnye a konkurenciához képest,
- az ESG-érettség javítja a cég megítélését a nemzetközi együttműködésekben vagy a nagyvállalati beszállítói láncokba való belépéskor.
Emellett a munkavállalók és az ügyfelek számára is vonzóbb egy tudatosan működő vállalat, ami hozzájárulhat a tehetségek megtartásához, a márkaérték erősítéséhez és a hosszú távú üzleti stabilitáshoz.
