Környezet és társadalom

Az ESG szemlélet bevezetése és alkalmazása a stratégiai gondolkodásban nemcsak a tevékenység által okozott környezeti és társadalmi károk mérséklését helyezi előtérbe, hanem azt is vizsgálja, hogyan enyhítheti a klímaváltozás miatti üzleti kockázatokat, és miként teheti eredményessé a környezeti és társadalmi kihívásokra való reagálást.

Munkavállalói jogok és jólét

A rezilienciát tovább növeli, ha az emberi, munkavállalói jogokat a vállalat beilleszti a mindennapos működésébe, így hozzájárul a munkavállalói jólét biztosításához, ami növeli a munkaerő elkötelezettségét és produktivitását. Egy gazdasági szervezet legnagyobb értéke a tudástőke, hiszen a változatos és inkluzív munkaerő elősegíti a különböző perspektívák és megközelítések megjelenését a vállalati kultúrában, ami növeli a rugalmasságot és az innovációs képességet.

Etikus és átlátható vezetés

Mindezen eszmék beillesztése a működésbe az etikus és átlátható vezetés nélkül nem tudna megvalósulni, emiatt az ESG mindhárom „lába” egymást kiegészítve képes változást generálni a gazdasági életben. Hatékony kockázatkezelési rendszerek alkalmazása teszi lehetővé a vállalat számára, hogy jobban felkészüljön és reagáljon a váratlan környezeti, gazdasági és politikai eseményekre.

Az ESG stratégiai alapú beemelésének kihívásai

Az ESG stratégiai keretrendszer szerinti gondolkodás beemelése a vállalat működésébe számos kihívással jár és több hibázási lehetőséget is rejt magában. Ha a vállalati kultúra a „hibáztatásra” épül, szinte előre megjósolható a bukás, azonban, ha a pszichológiai biztonság megfigyelhető a szervezeti kultúrában, a siker garantált.

A pszichológiai biztonság hatása a vállalati működésre

A pszichológiai biztonság fogalma

Amy Edmondson, a Harvard Egyetem szervezetiviselkedés-kutatója vezette be elsőként a „pszichológiai biztonság” fogalmát. A pszichológiai biztonság a munkatársak azon hite, hogy nem büntetik vagy alázzák meg őket azért, mert ötletelnek, kérdéseket tesznek fel, aggodalmukat fejezik ki vagy a hibákkal foglalkoznak.

A pszichológiai biztonság nem csupán egy jó érzés, amely hozzájárul a munkavállalók elkötelezettségéhez, hanem a szervezeti kultúra lényege. A magasabb szintű pszichológiai biztonsággal rendelkező csapatok tagjai kisebb eséllyel lépnek ki a cégtől, ezáltal csökken a fluktuációt, a csapatok pedig több bevételt és üzleti eredményt generálnak.

Ha egy vállalatnál nincs meg a megfelelő bizalom, számos ötlet és innováció rejtve marad, ami hátráltatja a gyarapodást és a versenyképességet. A pszichológiai biztonság hiánya különösen előnytelenülérinti azokat, akik hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve.

Az esélyegyenlőség gazdasági előnyei

Az ESG stratégiai keretrendszer a vállalat fenntarthatóságát ezen szempontok alapján is mérlegeli, vizsgálja. A sokszínű és befogadó munkahely az ESG egyik alappillére, mivel ez innováció és a kreativitás motorja is egyben.

Az esélyegyenlőség nem csak morális és etikai szempontból fontos, hanem jelentős gazdasági előnyökkel is járhat a vállalatok számára. Az innovációés kreativitás növekedése, a tehetségek vonzása és megtartása, a jobb munkavállalói elkötelezettség és termelékenység, a jobb döntéshozatal, a piaci hozzáférés és ügyfélkapcsolatok javítása, valamint a jogi és reputációs előnyök mind hozzájárulnak a vállalat hosszú távú sikeréhez és fenntarthatóságához.

Az ilyen értékeket előtérbe helyező vállalatok jobb hírnévnek örvendenek és nagyobb bizalmat élveznek a befektetők körében. Így a munkavállalói pszichológiai biztonság és az esélyegyenlőség megteremtése nem csupán etikai és társadalmi felelősség, hanem üzleti érdek is.

A Google példamutatása: hogyan alkalmazható a gyakorlatban a pszichológiai biztonság

A Google nemcsak innovatív termékeiről és csúcstechnológiájáról híres, hanem a pszichológiai biztonság kultúrájának előmozdítása iránti elkötelezettségéről is. A vállalat vezetői szerint a rentábilis működésük akkor valósul meg, ha az alkalmazottak úgy érzik, hogy megbecsülik, tisztelik és támogatják őket. Ennek elérése érdekében több olyan kezdeményezést és programot vezettettek be, mint például a „20%-os idő” politikát, a nyílt és átlátható kommunikációt, és a vezetői képzéseket.

A Google 20%-os időpolitikája egy olyan kezdeményezés, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy munkaidejük 20%-át saját projektekre fordítsák. Ez azt jelenti, hogy hetente egy napot (vagy az idő 20%-át) olyan projekteken dolgozhatnak, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak közvetlenül a munkaköri feladataikhoz, de amelyek szerintük hasznosak lehetnek a vállalat számára.

Az egyik legfontosabb kutatási projekt, az „Aristotle Project” (Arisztotelész Projekt), amely 2012-ben indult, célja az volt, hogy megértsék, mi teszi sikeressé a csapatokat a cégen belül. A kutatás során több szempontot is vizsgáltak, például az egyéni kompetenciákat és a csapatszabályokat. Az eredmények azt mutatták, hogy a legsikeresebb csapatokat nem a tagok egyéni képességei vagy az intelligencia, hanem a pszichológiai biztonság jellemzi. A kutatás arra jutott, hogy a pszichológiai biztonság megléte alapvető fontosságú a csapatok sikeréhez. A Google ezt az eredményt beépítette a vállalati kultúrájába, és igyekszik olyan munkakörnyezetet teremteni, ahol ez biztosított.

A gyakorlati megvalósításra néhány példa a vállalat életéből:

1. TGIF (Thank God It’s Friday) találkozók: Ezek a hetente megrendezett találkozók nyílt fórumot biztosítanak a munkavállalók számára, ahol kérdéseket tehetnek fel a vállalat vezetőségének, beleértve a CEO-t is. Ezeken az eseményeken a cég jövőbeli terveiről, aktuális kihívásairól és a munkavállalók által felvetett kérdésekről beszélgetnek.
2. Nyílt belső fórumok: A Google különböző belső kommunikációs csatornákat használ, mint például a Google Groups és a vállalati intranet, ahol a munkatársak nyíltan megoszthatják gondolataikat, kérdéseiket és javaslataikat.
3. Blameless post-mortems: Amikor hibák vagy kudarcok történnek, a vállalat „blameless post-mortem” megbeszéléseket tart. Ezek során az érintettek együtt elemzik a történéseket, anélkül, hogy bűnbakot keresnének. A cél, hogy megértsék a hibák okait és tanuljanak belőlük, ezzel elősegítve a jövőbeni fejlődést.
4. Tanulási kultúra: Folyamatos tanulásra és fejlődésre ösztönzik a kollégákat ezért számos belső képzési program és workshop áll rendelkezésükre, ahol a munkavállalók új készségeket sajátíthatnak el és megoszthatják egymással a tapasztalataikat.
5. Offsite események: Rendszeresek az offsite események, ahol a csapatok minőségi időt tölthetnek együtt a munkahelyen kívül. Ezek lehetnek kirándulások, sportesemények vagy közösségi projektek, amelyek erősítik a csapatszellemet.
6. Google Cafes: Egy olyan  közösségi teret hoztak létre, ahol a munkatársak kötetlenül találkozhatnak és beszélgethetnek egymással. Ezek a terek hozzájárulnak a kollégák közötti kapcsolatok építéséhez és a bizalom növeléséhez.
7. OKR rendszer: „Objectives and Key Results” (OKR) rendszert használják a teljesítmény nyomon követésére és értékelésére. Az OKR rendszer átláthatóvá teszi a célokat és az elért eredményeket, lehetővé téve a rendszeres visszajelzést és a célok folyamatos finomhangolását.

Az időszakos ellenőrzések minden cég életében elmaradhatatlanul sorra kerülnek. Az előírt auditok esedékességét akkor is jelzi a naptár, ha a világban éppen rendkívüli helyzet áll elő, legyen szó belső auditról, tanúsító általi felügyeleti auditról, vagy egy könyvvizsgálatról. A Covid-járványt kísérő bezárások idején sok vezető tette fel a kérdést: Hogyan oldjuk meg most? A járványhelyzet minket, tanácsadókat is a mélyvízbe dobott, de ez a nehezített pálya egyúttal ösztönzött is minket a hatékony megoldásra – így született meg a távaudit ötlete.

Sosem tudhatjuk, hogy a folyamatosan változó világunkban mikor kell újra a már bevált módszerekhez visszanyúlni. Ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tapasztalatokat és lépéseket.

1. Alapos tervezés

A távaudit tulajdonképpen egy videokonferencia a hagyományos audit minden szereplőjével. Amit jó, ha a résztvevők tudnak, hogy az online verzió kizárja az üresjáratokat. Ezért minden pontot, tételt, éskérdést meg kell tervezni előre. Atávaudit módszertanához hozzátartozik az is, hogy az auditor egyes dokumentumokat előzetesen bekérhet, így lesz idő ezeket átnézni az audit napjáig. További lehetőség, hogy egy olyan platformot hozunk létre, amelyen valamennyi érintett megtekintheti a szükséges iratokat.

2. Szigorú napirend

A távaudit működésének alapja, hogy az időtervet mindenkinek be kell tartani. A monitort nézve várakozni sokkal előbb válik kellemetlenné, mint amikor az irodában ülünk. Mindenkinek be kell kapcsolódni az előre kiadott időpontokban. A nap végén a túlcsúszás is sok kellemetlenséget okozhat.

Fontos, ha más országból is hívtunk résztvevőt, a napirendnél figyeljünk az esetleges időeltolódásra!

3. Szünetek

Az online felületen felértékelődnek a szünetek is, hiszen így sokkal nehezebb hosszan koncentrálni. Érdemes óránként beiktatni 10 perc pihenőt, egésznapos auditnál pedig ebédidőt is. Ilyenkor újra kérjünk meg mindenkit, hogy időben kapcsolódjon vissza.

A virtuális térben különösen embert próbáló egy teljes „napi műszak”, ezért érdemes megfontolni az audit felosztását. A távaudit definíciója lehetővé teszi, hogy több részletben folytassuk azt le, akár nagyobb témakörök szerint megbontva a programot, így kevésbé válik megterhelővé a résztvevők számára is.

4. Legyen minden kéznél!

Személyes auditnál belefér egy kis várakozás a bekért dokumentumokra, információkra, itt viszont nem tudunk átsétálni egy másik helyiségbe, hogy elkérjük egy mappát. Ezért amire szükség lesz, azt kérjük be előre, illetve készítsük elő, hogy minden kéznél legyen, amikor arra kerül a sor.

A dokumentumok közös ellenőrzéséhez jó megoldás, ha képernyőmegosztással teszik elérhetővé azt az auditor számára. Fontos megjegyezni ezen a ponton, hogy az auditor is élhet a Print Screen, azaz a képernyőn látható információk mentésének lehetőségével. Amit megmutattunk, az audit bizonyítékként használható. Természetesen bízunk abban, hogy a bemutatott anyagok amúgy is megfelelnek az előírásnak.

5. Fő a bizalom!

Az auditokon olyan területek működéséről is beszélhetünk, mint például az üzemek, gyártósorok, raktárak. A távaudit szakirodalmában találunk ajánlást a helyszínrajz alapján végzett virtuális bejárásra. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az online ellenőrzés ezekben a helyiségekben a zaj, a technikai és egyéb nehézségek miatt kivitelezhetetlen. A távaudit protokollja alapján ilyen esetekben azt kell alapul venni, amiről a cég szóban beszámol. Itt kerül előtérbe a bizalom!

Tegyük hozzá azt is, hogy az elmondott és gyakorlatban is megfelelő működésnek nem az auditor kedvéért kell rendben lennie. Természetesen egyszerűbb a helyzet, és könnyebb úgy beszélni valamiről, ha az adott vállalkozásnál korábban már jártak a résztvevők vagy bizonyító erejű fotódokumentáció, videófelvétel áll rendelkezésre. Például egy IBIR auditon a fizikai környezet biztonsági pontjának vizsgálata teljesen más megvilágításba kerül olyankor, amikor mindenki home officeban dolgozik. A távaudit szabályai szerint a beszámolók alapján most elfogadott tételek a veszélyhelyzet elmúltával, utólag is ellenőrizhetők, immár személyesen.

6. Több jegyzet és utómunka

Az online megoldás velejárója a több utómunka is, hiszen könnyebb csekklistákat pipálni és jegyzetelni a helyszínen. Ha több auditor vesz részt az ellenőrzésen, megoszthatják a témákat, így amíg valamelyikük az auditált cég képviselőivel beszél, a többiek dolgozhatnak a saját jegyzőkönyvük pontjain – ez felgyorsíthatja a folyamatot. A távauditnál ezzel együtt hosszadalmasabb a dokumentáció és részletesebb jegyzőkönyv készül – de az alapos adminisztrációval végső soronmindenki jobban jár.

7. Figyelemelterelés kizárva

Az online auditjaink gyakorlati tapasztalata, hogy valóban folyamatosan kell figyelni. Ha valaki csak egy kicsit a telefonjába mélyed, elolvas egy emailt, teljesen elveszítheti a fonalat. Ezért is hasznos a gyakori szünet, mert ilyenkor mindenki átfuthatja a beérkezett üzeneteit.

8. Főpróba

A végére pedig a legfőbb jótanács:Minden tervezés és előkészület akkor működik megfelelően, ha az online „adást” előzetesen valamennyi szereplővel kipróbáljuk. Ne hagyjuk kárba veszni a belefektetett energiát egy hang nélküli bejelentkezéssel, szakadozó kapcsolattal! Mindenkinek drága az ideje, az előzetes munkája, és ha mindent bebiztosítottunk, egy újabb sikeres audittal működhett tovább a vállalkozás.