Tanácsadókat a startupoknak!

A 21. század egyik legnagyobb őrülete a startup. Egyetemista fiatalok tömegei állnak össze 3-4 fős csapatokká, hogy aztán termékükkel megpróbálják megváltani a világot. Ezeknek a cégeknek 90%-a azonban alig egy éven belül elbukik. Junior tanácsadónk, Seyed David saját története alapján szedte pontokba, mit tenne másképp, ha most vágna bele egy új startup alapításába.

A nagy lendülettel induló startupoknak csupán 9%-uk jut el a finanszírozásig, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ez még mindig kevés a sikerhez, mert a maradék 1% alkot igazán maradandót és válik sikeressé.

Ebbe az 1%-ba azonban olyan cégek is beletartoznak mint Elizabeth Holmes vérvizsgálatot forradalmasító cége, a Theranos, amely több mint 1,4 milliárd dollárnyi kockázati tőkeinjekciót kapott az évek során. A cégről a későbbiek során kiderült, hogy egy utópisztikus álomra épült, amely mögött működő koncepció vagy termék alapvetően soha nem is létezett. Ezek alapján azt láthatjuk, hogy az anarchisztikus állapotok nemcsak a startupok szintjén fellelhetők, hanem a kockázati befektető cégeknél is.

2019 és 2021 között, egyetemi tanulmányaim mellett két évet eltölthettem egy startup tagjaként is, mint üzletfejlesztési menedzser. Rengeteget tárgyaltam külső partnerekkel, befektetőkkel, tőkeközvetítőkkel, kutattam új lehetőségek után, csapatot motiváltam, és terveket állítottam össze. A cég 5 éves múltra visszatekintő terméke, egy közösségi applikáció végül sajnos elbukott, mivel nem sikerült megfelelő tőkeinjekciót szereznünk cégünkhöz. Most töltöttem második hónapomat a p2m-nél és junior tanácsadóként már másképp látom azóta, hogy mik voltak az igazi problémák.

  • Egy jó ötlet pusztán 10%, azonban annak a megvalósítása már 90%. Hiába van egy jó ötletünk, ha nem tudjuk valóra váltani, vagy nem tudunk megfelelő piaci igényt találni rá.
  • Mi annak idején nem használtuk fel megfelelően a kapott két körös tőkeinjekciót. Nem megfelelő partnerekkel dolgoztunk együtt, felesleges fejlesztésekbe fektettünk be.
  • A termék 5 éven keresztül csaknem változatlan alapokon működött, nem gondolkodtunk más irányban, nem akartuk szélesíteni a piaci szegmenst.
  • Végezetül pedig, nem végeztünk piackutatást és nem hallgattunk a visszajelzésekre. A lean startup metódus alkalmazásával ez elkerülhető lett volna, ehelyett az utolsó hónapokban kezdtünk el csak változtatásokban gondolkodni.

Ezeknek az oka mind a megfelelő tudás és tapasztalat hiánya volt. A startupokhoz szükséges tudást csak nagyon kis részben lehet az egyetemek padjaiból elsajátítani. Ami egy egyetemi katedrán jól hangzik, gyakorlatban már akár egy piacképtelen ötlet is lehet. A gyakorlatot pedig az egyetemi tanulmányok melletti munkákkal aligha lehet megszerezni.

Mi lehet a megoldás? A legsikeresebb startupok többségét 40 éves kor feletti startupperek hozzák létre, pontosan azért, mert a több évtizedes üzleti tapasztalat felhasználásával sokkal biztosabb alapokat tudnak létrehozni ahhoz, hogy sikeressé váljanak. A startupoknak tanácsadókra van szükségük, ahhoz, hogy a tudás- és tapasztalathiányos állapotot megszüntessék. Akár egy kezdő startupról legyen szó, akár egy scale-upról, véleményem szerint szerencsés, ha a projektben olyan szakemberek dolgoznak együtt, akik mögött jelentős tapasztalat és piacismeret van, és olyan fiatalok, akik megélték saját startupjuk hibáit és bukásának okait. Ezek a tapasztalatok azonban számos kockázati tőke befektető cégnél is jól jöhetnek. Elizabeth Holmes példája jól tükrözi, hogy szükség van olyan tisztán gondolkodó racionális szakemberekre, akik átlátnak a hazugságokon és az álomszerű ígéreteken.

A p2m-nél mindkettő megtalálható, mivel a tapasztalt szakemberek mellett friss juniorok is segítik a munkát, így bármilyen startupról is legyen szó, biztos vagyok benne, hogy a segítségünk rendkívül értékesnek bizonyulhat.

 

Seyed David (Junior tanácsadó, a Kodolányi János Egyetem tanulója)