Mit csinálna ügyvezetőnk egy „harrypotteres” időnyerővel?

A p2m munkatársait bemutató sorozatunkban elsőként az egyik alapító-ügyvezetővel, Patonai Ágnessel beszélgetünk. 

A p2m kulcsszavai: folyamatok, teljesítmény, szabályozott működés - szakértő segítséggel. Jelképükkel, a versenypályán száguldó autóval is azt szeretnék kifejezni, hogy hasonlóképpen támogatják a hozzájuk forduló vállalkozásokat, mint a szakemberek a boxutcába hajtó versenyzőt. Bár a versenyző egyedül vezeti az autót, jó, ha áll mögötte egy csapat – ezzel a szemlélettel segítik át a vállalkozásokat a buktatókon és biztosítják számukra a legjobb teljesítményhez szükséges hátteret.

Kik állnak a mindennapok pályáin a versenyzők mögött? Kikhez fordulhatnak a vállalkozások a kérdéseikkel, kéréseikkel? A p2m munkatársait bemutató sorozatunkban elsőként az egyik alapító-ügyvezetővel, Patonai Ágnessel beszélgetünk.

*

Leggyakrabban a te arcoddal és neveddel találkozhatunk a p2m képviseletében. Amellett, hogy ügyvezető vagy, vezető tanácsadóként is közreműködsz projektekben. Van olyan terület, ami kifejezetten hozzád tartozik?

Tanácsadóként elsősorban a szabványok területe és a minőségirányítás a saját témám, és már a tanulmányaim óta velem vannak. Diploma után egyből tanácsadói lehetőséget kerestem és azóta is ebben a szakmában dolgozom. Viszont ügyvezetőként, az egyre nagyobb csapat élén, komplett projektek már nem férnek bele az időmbe. De azért a tanácsadói szerepből nem tudok – talán nem is igazán akarok – kibújni és néha olyan érzésem van, hogy „az egyik szemem sír, a másik nevet”. Amikor izgalmas, új megbízásokat kapunk, ösztönösen én szeretném megoldani, ilyenkor muszáj önkontrollt gyakorolnom. Kétségkívül hiányoznak ezek a munkák, de szerencsére olyan szakértőink vannak, akikre nyugodt szívvel rábízhatom az ügyfeleinket. Így most már könnyebb átadni, mert tudom, hogy jó kezekben lesznek.

A p2m-et Szabad Tamással alapítottuk, mindketten ügyvezetőként működünk, felosztottuk egymás közt a feladatköröket. Az én területeim az értékesítés, a HR, a marketing és a kommunikáció. Úgy is mondhatom, hogy minden, ahol emberekkel kell kapcsolatban lenni. Nagyon szeretem a sales-nek azt a részét, amikor az ügyfél problémáját kell megérteni és átfordítani egy megoldást adó projektfeladatba. Amikor megértem, hogy neki mi okoz nehézséget és megtalálom, hogy mi lesz az, amivel és ahogyan ő a legjobb segítséget kapja. Ebben a folyamatban sokszor már benne van a problémamegoldás is, amit az élet minden területén szeretek.

A szabványokat és magát a minőségirányítást sokan száraznak, szigorúnak tarják. Téged hogyan sikerült meghódítaniuk? Mikor fedezted fel, hogy ez lesz a te szakterületed?

Eredetileg ruhaipari mérnöknek készültem és kinéztem magamnak a Könnyűipari Műszaki Főiskolát. Ezt hallva a tanáraim győzködni kezdtek, hogy évfolyamelsőként válasszam inkább a minőségirányítási szakirányt, mert az jobban illik hozzám és a jövőre nézve több lehetőséget tartogat számomra. Az volt a főiskolán a legerősebb szak. Hagytam magam rábeszélni, de ez inkább az adott pillanat hangulata volt, mint tudatos döntés. Szerettem volna minél előbb végzettséget szerezni és dolgozni. A kezembe venni a saját életemet, leginkább ez motivált.

Aztán ismerkedni kezdtem a minőségirányítással és rájöttem, hogy eddig is jelen volt az életemben. Mindig nagyon fontos volt számomra, hogy rend legyen körülöttem, és tudatosság a dolgaimban. Kicsit később, gyakornokként a TÜV Rheinlandnál, a tanácsadókkal beszélgetve kezdtem látni, hogyan működik mindez a gyakorlatban, és akkor már biztosan tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.

Amióta ezt a szakirányt megtaláltam – pontosabban megtalált engem –, nem cserélném el semmi másra. Gyerekkorom óta szeretem elmagyarázni másoknak más szavakkal vagy példákon keresztül megmutatni, amit én esetleg már értek, amilyen összefüggéseket látok, vagy amit már megtapasztaltam. Ennyi év után végképp egyértelmű, hogy a helyemen vagyok a szakmámban.

Mik voltak számodra a legfontosabb korábbi tapasztalatok, amiket fel tudtál használni a saját vállalkozásodban?

A sportolói múltamból a kihívások keresése, a kitartás, az elismerés mind nagyon fontos a szakmai karrieremben is. Ezeket kiskoromtól hozom magammal, azóta van jelen az életemben a versenysport.

Pár év munkavállalói tapasztalattal elhatároztam, hogy a saját utamat szeretném járni és gyorsan belevágtam az önálló tanácsadói munkába. Egyből a kkv-szektorban kezdtem építkezni, mert egyrészt a kisvállalkozások működését jobban átláttam, másrészt mert látványosabb sikerélményt – és ezzel önbizalmat – adott, mint mondjuk egy multinál a hosszú hónapokig, esetleg évekig eltartó fejlesztési folyamatok. Hamar lehetőségem nyílt mélyebben megismerni a kisvállalkozások nehézségeit és a működő megoldásokhoz vezető tanulságokat. Ezek a tapasztalatok rengeteg muníciót adnak a mai napig egy-egy jól működő fejlesztési projekthez.

Van saját szakmai specialitásod, vagy ahogy gyakran hívják: szupererőd?

Nem tudom, hogy szupererőnek számít-e, de talán egy különlegesség, hogy a DISC személyiségtesztemben a sárga értéke 100%. Ez a kapcsolatépítés területe, és a társas kompetenciák, szociális képességek tényleg nagyon erősek nálam. Rengeteg visszaigazolást kaptam, hogy tudom motiválni az embereket. Ezt a munkatársaim ösztönzése mellett a mentori működésemben és a sportban is gyakran használom.

Sok helyzetben kisegített már a pozitív gondolkodásom, erre büszke is vagyok. Szintén sokszor szükségem volt a rugalmasságomra és a leleményességre is, és rendkívül gyors is vagyok. Bár ez utóbbi tényleg sokszor hasznos, de azért el kell ismerni, hogy bizonyos helyzetekben akár fárasztó is, nem csak nekem, de a környezetemnek is.

Ha már felmerült a sport, milyen eredményekre, sikerekre vagy a legbüszkébb?

Az első, ami adja magát, a cég, amit felépítettünk. Büszke vagyok a csapatra. Szakmailag és közösségként is fontos eredményeket értünk el velük és sok díjat kiérdemeltünk. Az évek alatt többféle szempont szerint megmérettetünk már, és mindig visszaigazolást nyert, hogy amit és ahogy csinálunk, működik és jó.

Ha a magánéletemet nézem, a sokoldalúságot és sokszínűséget mondanám. Talán nem szerénytelenség, hogy amibe belekezdek, abban képes vagyok eljutni egy viszonylag magas szintre. Akár a sportolói múltamban, ahol gyorskorcsolyában, görkorcsolyában és curlingben is válogatott sportoló voltam, szép eredményeket értem el. Sokféle dolog érdekel, széles az érdeklődési köröm, erre is büszke vagyok, és bármit is csinálok, azt teljes erőbedobással csinálom.

Azt mondod, nem okoz gondot, hogy a fontos célokért akár hosszabb ideig is dolgozz. Ha választhatnál segítségként egy vagy több extra képességet, mi az, aminek leginkább hasznát vennéd?

A teleportálásnak örülnék, az sokszor jól jönne! Egy időnyerővel is nagyon boldog lennék. Karácsonyra mindig megajándékozzuk egymást a p2m csapattal, és egyik munkatársamtól kaptam egy olyan időnyerőt, amilyen a Harry Potterben Hermionénak van. Szuper lenne, ha tényleg működne!

Mivel töltenéd a megnyert időt? Milyen számodra például az ideális hétvégi program?

Amit a legtöbb kisgyerekes anyuka kíván magának.  9 órás alvást kérnék. Lehetőleg egyben.

Téged mivel lehetne meglepni?

A családom és a barátaim is tudják rólam, hogy nem igazán szeretem a meglepetést. Inkább azt szoktam javasolni annak, aki szeretne megajándékozni, hogy beszéljük meg, mit kérek és annak garantáltan örülni fogok. Magamon is nevetni szoktam, de én még a magamnak vásárolt dolgokat is legtöbbször visszacserélem végül. Nem akarok senkit megbántani a cseréléssel, de nem szeretem azokat a tárgyakat, ruhákat, amiket végül nem tudok, vagy nem szeretek használni, vagy nincs rá szükségem. Ez valahol nálam szintén a tudatosságról szól.

Van olyan kedvenc filmed, akár sorozat, amit többször is megnéztél?

A Gilmore Girls, vagy ahogy a szerencsétlen magyar címe hívja a Szívek szállodája az, ami számomra megunhatatlan. Benne van minden, amiről az életünk szól: emberi kapcsolatok, konfliktusok, kapcsolatteremtés és a család. Olyan párbeszédekkel, humorral és érzelmi intelligenciával, hogy minden egyes mondatát teljes átéléssel élvezem sokadszorra is. A mindennapi élethelyzeteink, de olyan frappánsan, hogy öröm nézni. Talált, süllyedt!

Filmből, könyvből vagy egy meghatározó személytől raktároztál el magadnak fontos gondolatot? Ami neked is sokszor segített és másoknak is tanulság lehet.

Székely Éva Sírni csak a győztesnek szabad című könyvében olvastam, hogy „Rádöbbentem, hogy csak egyet nem lehet elvenni az embertől: belső biztonságát. Ez pedig hitből, fegyelemből, akaratból, tudásból, emberségből áll, és talán abból, hogy az ember, amíg lélegzik, soha semmi rosszat nem fogadhat el véglegesnek.” Ebből a könyvből sokszor merítettem már erőt nehéz pillanatokban. Hiszek abban, hogy a sport képes gerincet, kitartást, egyenességet és becsületet adni.

Olyan idézeted is van, amit azért érzel a sajátodnak, mert téged jelképez?

Konfucius egyik mondása, szerintem sokan ismerik: „Válassz olyan munkát, amit szeretsz csinálni, és soha életedben nem kell dolgoznod." Nagyon büszke vagyok rá, hogy ezt nekem sikerült megtalálni, és mindenkit erre ösztönzök, hogy ilyen hivatást, szakmát találjon magának. Hiszem, hogy valamiben akkor tudunk kiteljesedni, ha szeretünk vele foglalkozni és élvezzük is azt.

A p2m egyik fő motívuma a vállalkozások szakmai támogatása, üzleti keretek között. Szoktál segítséget nyújtani közösségi formában is? Karitatív programra vagy más önkéntességre gondolok.

Kezdem a sporttal, mert a Curling Szövetségben önkéntes alapon sokféle funkciót elláttam már, szerveztem rendezvényeket és felkészítettem csapatokat. A kerekesszékes curling szakág beindításában is nagy szerepem volt, majd a csapat edzőjeként is dolgoztam önkéntesen.

A Mentor-Net programban önkéntes mentorként támogattam kezdő vállalkozások beindítását. Már többéves tapasztalatot szerzett vállalkozónőként nyújtottunk segítséget kezdő vállalkozónőknek. Igyekeztünk minél több hasznos tudást, vállalkozói praktikát átadni a vállalkozásindításhoz és hogy hosszabb távon is működtetni tudják a cégüket. A most futó Mentor programban is két mentoráltam van, akik szintén kezdő vállalkozók. De hasonló volt a Gyere Vissza! Program is, ahol anyukáknak segítettünk visszatérni a munka világába.

Viszonylag új dolog az életemben a Pénzhét. Tavaly egy középiskolában beszéltem a vállalkozói lét velejáróiról, idén pedig két általános iskolában. A legutóbbi segítségnyújtásom, hogy a járványhelyzet kezdetén az eladásra váró autómat felajánlottam egy kórházi dolgozó részére. Már aznap lett gazdája, amikor az ötlet megfogalmazódott bennem.

Tudsz mondani három olyan dolgot, ami nélkülözhetetlen neked, hogy jól menjen a munka?

Kávé, kávé és kávé…! Nem vicc, tényleg kell, de ugyanilyen fontos, hogy rendszeresen egyek és aludjak. Egyből megérzem, ha valamelyik kimarad. A rend iránti igényemről már beszéltem. Ha rend van körülöttem, és jól működő internet, akkor gyorsabban beindul nálam a produktivitás.

Ha lehetne egy azonnal teljesülő kívánságod, mi lenne az?

Van egy gondolatom, de nem mondom, hogy most azonnal kérem. Megéltük az elmúlt hetekben, hónapokban ezt a lelassulást, amire a vírus kényszerített minket. A nehézségek mellett érdekes látni a pozitív hatásait. Mert sokféle hozadéka lett. Jó lenne ezután úgy élni, hogy mindig legyen egy kis idő, amikor tudatosan leállunk. Saját magamra nézve most úgy gondolom, jó lenne minden évben egy „lecsendesülős”, „visszavonulós” időszak. Talán minden évben egy hónap.